május 11 – 15.

1. nap

Reggel 6 órakor indultunk Nagykőrösről Bikfalvára. Hosszú út állt előttünk. Terveink szerint Nagyszebenben volt az első programunk. A busztól egy rövid séta után értünk a Nagypiac térre, amely Erdély egyik legnagyobb és leglátványosabb történelmi tere. Innen sétáltunk az evangélikus püspöki székesegyházhoz. Elsétáltunk a Hazugságok hídjához, amely a legrégebbi öntöttvas hídja Erdélynek.

Nagyszeben közelében található Nagydisznód, ahol egy középkori erődtemplom található. A szűk kis utcákon a nagy busszal nehezen tudott sofőrünk közlekedni, de tapasztalt vezető révén és rendőri segítséggel megoldotta a problémát. A szász erődített templomvár az első volt, amit a gyerekek láttak. Magyarországon hasonlót nem találunk. 3,5 km távolságra egy másik erődtemplom található Kisdisznódon. Ide is elmentünk, igaz ez nem volt a programban. Ez az erődtemplom egy emelkedőn keresztül közelíthető meg gyalog. A templomba belépve láthattuk a gótikus jegyeket. Megérintett bennünket a történelem lehelete. A gyerekeknek ez tetszett a legjobban a mai napon. Körbejárva a templomot visszasétáltunk a buszhoz és elindultunk a szállásunk felé. Este 9 órára értünk Bikfalvára.

2. nap

Reggeli után 8 órára beszéltük meg látogatásunkat a helyi általános iskolába. Az iskola felújítása miatt a tanítás a Művelődési Ház egy termében folyik. 22 tanulója van az iskolának, elsőstől ötödik osztályosig. Két tanító néni és egy óvónő fogadott bennünket a gyerekekkel. Az óvodai foglalkozásokon 10 kisgyermek van. Ők egy másik teremben vannak elhelyezve. Terített asztallal fogadtak bennünket, kürtős kaláccsal, ásványvízzel, kávéval. A tanító nénik bemutatták a települést, a település történetét, összetételét, a gyerekek helyzetét. Meglepetéssel készültünk, rengeteg labdát és meséskönyveket vittünk a hátrányos helyzetben lévő gyerekeknek. A napot a sofőr javaslatára Törcsváron kezdtük, a program sorrendjét a mai napon megfordítottuk. Esett az eső, így a várban töltöttük az idő nagy részét délelőtt, ahol nem áztunk. Drakula kastélyában a gyerekek önállóan közlekedtek, fedezték fel a berendezett termeket. A látogatás után, még esőben a vásári soron nézelődtünk, majd a busszal indultunk a következő helyszínre, Barcarozsnyóra. Traktoros „kisvonattal” vittek fel a várhoz, ahol a belső vár le volt zárva, de a külső várfalon belül hatalmas területen lehetett rohangálni, sétálni és nézelődni. Innen Feketehalmon néztük meg az erődtemplomot, ahol egy román nyelvű idegenvezető mesélt a műemlékről. Körbejárva belül és kívül ismerkedhettünk az erődtemplomok felépítésével. A következő állomás Brassó volt, Brassó megye központja. A parkolás busszal nem lehetséges a központban, így sokat kellett sétálni a Fekete templomhoz. A templom az európai gótika legkeletebbre lévő alkotása. A szállás felé utazva betértünk Szászhermányba, ahol körbejártuk a település XIII. században épült erődtemplomát. Este 19 órára értünk a Panzióba.

3. nap

A mai napra tervezett programot áttettük holnapra a rossz időjárás miatt. Így először Prázsmáron néztük meg a világörökség részét képező, a legnagyobb és a legkülönlegesebb szász erődtemplomot. Ezután Barcaföldvárra mentünk, ahol körbejártuk a vár folyosóit, termeit, majd elsétáltunk az erődtemplomhoz, amely felújításra várva zárva volt, a falon kívülről néztük meg a nagyon rossz állapotban lévő XIII. századi templomot.

A hegy tetején álló romos vár következett, Kőhalom vára, melyet a 10 legszebb erdélyi vár egyikének neveznek. Gyönyörű kilátás nyílt a várból a környező tájra.

A rossz idő miatt Sepsiszentgyörgy központjában a sétát elhalasztottuk, buszos túrát tettünk. Majd a Székely Nemzeti Múzeum látogatásával töltöttük el a délután hátra lévő részét. Itt láthattunk egy Gábor Áron által készített rézágyút. A múzeum interaktív kialakítása a gyerekeknek nagy élményt nyújtott. Bikfalván a mai estére tudtunk időpontot egyeztetni Demeter Miklóssal. Miklós hagyományőrző, hangszerkészítő mester, aki korábban Budapesten tanított. Feleségével, aki a nemezelést tanítja, a hagyományok felkarolásában nagy szerepet vállalnak. Foglalkozásokat tart az iskolásoknak rendszeresen, illetve nekünk egy két órás hangszertörténeti bemutatót tartott, ahol a soha nem látott hangszereket is megszólaltatta. Az előadás végén a tanulók megszólaltathatták a különleges hangszereket. A Panzióban finom vacsora várt ránk este nyolckor.

4. nap

A mai napon először az Omu-csúcs meghódítására indultunk. A több mint 2500 méter magas hegycsúcsra felvonóval mentünk. Csodálatos kilátás nyílt a környező hegyekre, völgyekre. A felhőn áttörve érkeztünk a havas hegycsúcsra. Érdemes volt programot cserélni, mert így a kilátásban tudtunk gyönyörködni, amire az előző nap nem lett volna lehetőség az esős időben. Mire a hegyről leértünk kisütött a nap, így csodálatos napsütésben érkeztünk a román királyi kastélyhoz a Peles kastélyhoz. A kastély nagyon jó állapotban fogadja a látogatókat, teljesen ép berendezéssel.

A kastélytól visszasétáltunk a buszhoz, ahol a koszorút magunkhoz véve elmentünk a magyar hős katonák sírjaihoz koszorúzni. Magyar, német és román katonák egy kis temetőben örök álmukat alusszák a csendes, békés domboldalon.

A Panzióban vártak bennünket. Megbeszéltük, hogy az elmaradt esti programokat a mai napon bepótoljuk. Eddig minden este rossz, borult, esős idő volt. A mai késő délután csodás napsütésben telt. A dézsát felfűtötték, így aki szerette volna, kipróbálhatta a dézsában fürdést. Külön a fiúk, majd külön a lányok, eddigre már besötétedett. Igazán hangulatos volt a sötétben, kivilágított kertben fürdeni. Volt, aki a műfüves pályán focizott. Volt, aki a román konyhalánnyal, aki tökéletesen beszélt magyarul, kürtős kalácsot sütött. Egy csoporttal pedig a házigazda vezetésével elmentünk kisvonatozni, megnéztük a falu kúriáit. Az egyik legrégebbi kúria 1792-ben készült a homlokzatán lévő felírat szerint. A vendéglátónk volt egy ideig a falu polgármestere, aki most Brassóban az egyetemen tanít. Ő mesélt a falu életéről, a mesterembereiről. Polgármesteri ideje alatt szerették volna elérni, hogy a falu hagyatékát védelembe vegyék, hasonlóan Hollókő Ófalu épületeihez, mint az UNESCO Világörökség részeként. A falu legmagasabb pontjához gyalog felsétáltunk. Itt található a falu kis erődtemploma, fallal körbevéve és a falu temetője. A falon belül kopjafa van állítva a falu hőseinek részére, akik az 1848-49-es szabadságharcban adták életüket a szabadságért. Ebből a korból találtunk itt síremlékeket, melyen régies magyar nyelvezettel írt sírverseket olvashattunk. Koszorúval tisztelegtünk a névtelen katonák előtt.

Vendéglátónk csodálatos helyeken keresztül vezetett vissza a panzióhoz. Sajnos, medvét nem láttunk! A Panzió teljesen biztonságos, a kerítésen kívül villanypásztor tartotta távol a nem szívesen látott vendégeket.

5. nap

Az utolsó nap szomorúan vettünk búcsút szálláshelyünktől, vendéglátóinktól. Napsütéses időben indultunk haza. Ezen a napon csak a fogarasi vár meglátogatása volt beiktatva. A vár nagyszerű állapotban van. Szerencsére az egyik idegenvezető magyar volt, ő mutatta be a vár történetét. Sajnos, kevés időnk volt körbejárni a várat, nem tudtuk megnézni miden kiállítását! A hosszú út miatt indulnunk kellett. Így este 10 órára értünk Nagykőrösre.